Nem szabad mindig harcolni. A továbblépés a legjobb bosszú.

 

 

 

 

 

 

Úgy érzed, belehalsz a szerelembe. Ami lehet szép dolog. Igen. Belehalni a szerelembe szép, de még szebb élni benne.

 

 

 

 

 

A veszteségtől való félelem miatt óvakodni a kötődéstől nyilván egyet jelent az élettől való óvakodással.

 

 

 

 

Minden nyomorúságunk annak tudható be, hogy képtelenek vagyunk csendben, egymagunkban ücsörögni egy szobában.

 

 

 

 

 

Ha valaki arra kér, hogy bízz benne, biztos lehetsz abban, hogy végül cserbenhagy vagy fájdalmat okoz.

 

 

 

 

 

 

Azt akarom, hogy úgy nézzen rám, hogy igen, ő hozzám tartozik, de tudja azt, hogy mennyire törékeny minden, ami mögöttem lapul. Tudjon róla, tudjon mindenről, és pont ezért ragyogjon a szeme. Éreztesse, hogy több vagyok, mint aminek érzem magam. Jóval több, mert így fog arra ösztönözni, hogy igenis, menni kell előre. Egy ilyet nem tudnak szétszakítani, senkinek sincs hatalma felette. Nincs az a valaki, aki bele tudna rondítani, hiszen áthatolhatatlan millió szál szövi össze az életeteket, itt bizony nincs helye féltékenységnek. Kötődésnél nincs taktika, csak őszinteség.

Az emlékezés, az kelepce is lehet, veszélyes is lehet, hiszen az idő semmit, valóban semmit se gyógyít meg.

 

 

 

 

 

Minden cselekedet következményei benne vannak magában a cselekedetben.

 

 

 

 

Magunkat emésztve, érzelmeket visszafojtva, teljesen felőrölve, össze-vissza kínlódva tekergetjük a szívünket, fáj, az biztos, de inkább ártunk neki, mert a másik nem tudhatja. Nem tudhatja, hogy mit érzel, hogy mire vágysz, hogy mennyire szeretnéd őt közelebb tudni magadhoz, hogy mit meg nem tennél érte, hogy mennyivel másabb lennél, ha ő lenne. De nincs. Közben meg ő ugyanezt éli át. Remegve, rettegve zárja be a szívét előtted és adja oda másnak, közben pedig csak rád vágyik, de nem kockáztat. Miért is tenné, hisz te sem mondasz semmit.

Kétféle gondolkodás létezik: az egyik létrehozza a problémákat, a másik pedig megoldja őket.

 

 

 

 

 

Ha tehát meg akarod szerettetni magadat az emberekkel (...): mosolyogj!

 

 

 

 

 

 

Nem az idő, nem is alkalom szabja meg a meghittség mértékét - csakis a hajlandóság.

 

 

 

 

                             

 

Magam is, csakúgy mint más, tökéletes boldogságra vágyom; s mint mindenki más, ezt a magam módján óhajtom elérni.

 

 

 

 

 

 

Ha egy férfi nem tud mit kezdeni az idejével, nem bántja a lelkiismeret, ha a másokéval visszaél.

 

 

 

 

 

 

Annak ellenére, hogy az egy és örök vonzalom eszméje oly elbűvölő, annak ellenére, hogy azt hisszük: az ember boldogsága egyetlen személytől függ - nem igaz, nem illő, nem lehet, hogy úgy legyen.

 

Oldal: ♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥ Idézetek
Idézetek, csak neked! - © 2008 - 2024 - csakidezeteksemmimas.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat