Néha az embernek a lelkiismerete szavát kell követnie, nem a kötelességét.
Nincs még egy olyan ember a világon, aki meg tudná neked mondani, hogy mit ne csinálj. Te vagy az egyetlen ember, aki felállíthatja a határokat.
Vajon még hányszor vagyunk képesek hisztérikusan akarni valamit, majd őrült nagyot csalódni, amikor kiderül, hogy valami teljesen másra vágytunk?
Az ember hisz a sorsban, hitt benne mindig, és várta, és annyiféle ábrázatot kerekített rá, hogy előszámlálására nincs elég papír és idő. A sors annyira létezik, amennyire az embernek van rá szüksége, és szüksége van rá, ha másért nem, hogy neki tulajdoníthassa sikereit és balsikereit, és így tegye őket elviselhetőbbé felebarátai számára.
Életem során számtalan olyan emberrel találkoztam, akik bátran beszéltek jóról és gonoszról. Ezek nem jelentenek semmit. Az emberek saját érdekeik szerint cselekednek, nem törődve másokkal. Gonosz dolog elvenni, amit akarunk, kielégítve éhségünket, akkor is, ha ezzel másoknak csak kínt okozunk? Amit egyesek gonosznak neveznek, az szerintem csak megfelelő válasz egy durva, igazságtalan világban.
Szenvedés nélkül hogyan ismerhetnénk meg az örömöt?
- A világ szörnyű hely.
- Nem, a világ nem szörnyű, és az emberek sem azok. Jók akarnak lenni. Valami rosszá teszi őket, valami letöri őket, amitől bekattannak. Mindig vannak jelek, tünetek, mielőtt valaki idegösszeomlást kap.
A barátságot gondozni kell... dolgoznod kell rajta. Meg kell értened és irányítgatnod kell, bele kell tenni a lelkedet, és mozgósítani kell a befogadóképességedet. Folyamatosan vissza kell igazolni, nehogy elvétsd az utat, és elsorvadjon a barátság. Sohasem hagyhatod abba.
A férfiaknak olyan a természete, hogy képtelenek megbocsátani, de szívesen hunynak szemet minden akadály fölött, amelyet szeszélyük útjába gördítenek. Megbocsátani vagy szemet hunyni igen különböző dolgok, míg az első fölemel, a második csak lealáz. És éppen ebben rejlik a férfiak legfőbb boldogtalansága, meg nem alázkodni nem képesek, szeszélyeikről lemondani nem tudnak.
Csak két láb kell. Két olyan erős láb, amit nem tudnak kirúgni alólad, vagy ha mégis, képes újra felkelni, lábra állni, lépni egyet, leporolni magát, és ezredszer is folytatni az útját. Akkor is, amikor újra meg újra elgáncsolják, akkor is, amikor már senki sincs ott, hogy támogassa. Ne akarj mást, csak ezt. Merd használni. Tudd, hogy elbír, hogy benne van a következő lépés. Hogy képes a folytatásra.
Talán a szerelem csak akkor jön, ha nincsenek benned elvárások. Ha nem akarsz, ha nem képzeled el, hogy milyen lesz, csak hagyod, hogy megtörténjen. Van még tovább, van még több is annál, mint amit el tudsz képzelni. Van, létezik, csak merned kell megnyitnod magad és befogadni, elfogadni, érte nyúlni, és bizony viszonozni. Azt is tanulni kell. Merni ugyanazt az élményt adni a másiknak, amit ő ad, és bízni benne, hogy arra van szüksége, amit kap. Ez az igazi kihívás. Adni és kapni. Hasonlót, ugyanazt, érzéseket, törődést.
Valahányszor tanácsokat vársz valakitől, hatalmat adsz a kezébe.
Nem akarok úgy eltűnni, hogy nem azt az életet élem, amit élni akarok.Nem akarok úgy eltűnni, hogy nem azt az életet élem, amit élni akarok.
Néha nem kell megmenteni a világot. Néha elég, ha a barátunkat tesszük boldoggá.